/2.fejezet/ A beköltözés

Ahogy láttam Magyarországot egyre kisebbre zsugorodni oldalra pillantottam és azt láttam, hogy körülöttem mindenki álomra hajtotta a fejét így hát én is úgy döntöttem, hogy szundítok eggyet.A heccetet beraktam a fülembe és a Moments -című számra hamar el is nyomott az álom......
Egy kedves csilingelő női hangra ébredtem, ami arra szólított fel, hogy kapcsoljuk be az öveinket, mert leszállás következik.
Mindenkin körbe mentem és becsatoltam az öveiket.
Egyedül Harry-t hagytam ki.
-Ébresztőőőőőőőőő! -ordítottam bele Harry fülébe, mire ő csak felpattant.
 - Mi?!? Hogy?!? Lezuhanunnkkkkk!
Megfogtam a pólójánál és visszarántottam: Ülj már le te idióta, csak kapcsold be az övedet, mert leszállunk.
Közben elfogott a röhögő görcs, mert Harry haja el volt feküdve.
-Mi az? Min nevetsz?
-A hajad.
Durcásan megigazította a haját, és csendben ült, míg le nem szállt a gép.
Amikor kinyílt az ajtó én léptem ki, rajta mert már alig vártam, hogy biztos talajon állhassak, amin a srácok jót röhögtek.
Harry megfogta a kezem és egy fekete színű kisbuszhoz vezetett.
Mire mindannyian beszálltunk és letettük a kis hátsónkat elindult a kocsi.
Hosszú 1 órán át tartó út várt minket a fiúk háza felé. De Louissal nem lehet unatkozni, ő mindig pörög.
-Nézzétek, ott van Miranda!-nézett ki Louis az ablakon.
 Mire mindannyian rá figyeltünk.
-Ki az a Miranda??-tettem fel a költői kérdést.
-Hát Kevin húga!-nézett rám Louis úgy mintha ez egyértelmű dolog lett volna.
-Jaaaa így már értem!
Megérkeztünk a fiúk házához. Amint Lottie-val kiléptünk a kocsi ajtaján leesett az állunk. Gyönyörű és óriási ház tárult a szemünk elé, a ház udvarán egy óriási medence terült el, ami csodaszépen ki volt világítva és és Lottie-rohantunk be a házba körül nézni.

A fiúk háza:

 Ami nem volt szerencsés döntés mivel fel volt mosva a kő így az én két bal lábammal egy óriásit taknyoltam a kövön, Lottie szaladt felém, de nem vett észre időbe így ő is eltanyált és rám esett.
A fiúk az ajtóban álltak és szakadtak a röhögéstől.
-Nah ha már ilyen jól szórakoztok ide is jöhetnétek és segíthetnétek fel állni.
-Jó oké!-és rohant Harry felém mire én csak annyit tudtam kinyögni, hogy neeee és már Harry át is esett rajtam.
-Nagyszerű segítség vagy mondhatom.
Erre Zayn már óvatosabban odalépett Lottie-hoz és felsegítette.
Hozzám pedig Louis lépett közelebb. Ahogy hozzáért a keze a bőrömhöz bizsergést  éreztem azon a helyen ahol megérintett.
Amikor felhúzott még 10 másodpercig álltunk kéz a kézben és néztük egymás szemébe, amire meg kell, mondjam enyhén elpirultam.
-Örülök, hogy zavarba tudlak hozni.-mosolygott Louis kajánul.
Amire a válaszom egy gyenge vállba boxolás volt.
-Áú ez tudod, hogy fájt?-nyávogott Louis eltorzított női hangon.
-Tudom azért csináltam-mosolyogtam büszkén.
-Az én rokonom! -kiabálta Harry a másik szobából.
És valaki körbe vezetne minket?? -kérdeztem a srácoktól.
-Jaa tényleg! -gyertek velem, mondta Harry.
Egy hosszú folyosón haladtunk, amikor Harry benyitott egy szobába.
Ez a te szobád lesz Ollí.
Csak egy "azta" szót tudtam kinyögni és rohantam is a szobámba.
Imádoomm de jóóó!!!

Olívia szobája:

Nah nézzünk tovább már Lottie szobájára is kíváncsi vagyok nagyon!
Rögtön a szobám ajtajával szemben kitárta Harry az ajtót és megpillantottuk Lottie szobáját.

Aztaaaaaa!-ahogy ezt kimondta már az ágyán is landolt.
-Imádlak Harry!-ugrott Harry nyakába Lottie.
-Én is szeretlek titeket csajok.-mondta mosolyogva Harry.
-Oké akkor magatokra is hagylak titeket lányok, rendezkedjetek be.
-Jóóó!-kiáltottuk egyszerre.
Én visszabandukoltam a szobámba és kezdtem kipakolni a bőröndömből.
Lottie-val egyszerre végeztünk így lementünk a fiukhoz a konyhába.
-Nah hellóóóóó!-kiabáltam Zayn fülébe, aki aludt.
Olyan gyorsasággal ugrott fel a kanapéról mintha a fenekébe lett volna egy rakéta.
Amin csak röhögni tudtam.
-Haha, nagyon vicces csak ti nem tudjátok, hogy az alvó medvét nem szabad felverni álmából még ezt visszakapjátok!-fenyegetett Zayn miközben már őt is elkapta a röhögő görcs a mondat végére.
Odamentem Louis-hoz, aki az asztalnál répás vicceket olvasott a telefonján nem értetem a nagy répa imádatát, na, mind egy.
Megláttam, hogy tejes kávét szorongat a kezében, így amikor azt letette az asztalra én kaptam az alkalmon és elvettem és a számhoz emeltem majd beleittam.
Amikor végeztem a pohár teljes tartalmával Louis fenyegetően nézett rám és azt mondta: Kezdhetsz futni drágaság!
Először nem értettem aztán mintha rakétából lőttek volna ki úgy futottam.
Amikor bekerített zsákutcába elém lépett és pár centi választotta el a szánkat, de én abban a pillanatban Lou keze alatt átbújtam és szaladtam tovább.
Mire hallottam, hogy Lou azt mondta, hogy ügyes lány.
Kiszaladtam az udvarra hátranéztem nem láttam Lou-t és már csak sötétség lepte el a szemem.
Amikor újra magamnál voltam a földön feküdtem  Harry és Lou guggoltak fölöttem.
Elkezdtek nevetni.
-Mi van? Mi történt?
-Hát a nagy kergetőzés közepette nem vetted észre Harry-t és nekimentél.
-Jaaa értem.
-Legközelebb jobban vigyázz hugi.-mondta Harry közben mosoly kúszott az arcára.
-Mért mosolyogsz?
Louis-sal egymásra néztek láttam a rosszaságot a szemükben, a másik pillanatban meg már Lou karjai közt voltam és láttam, hogy egyre közeleg a medence.
Igen a medence felé vittek.
-Lou ugye ezt nem akarod?
-De de!
-Neee!-a levegőben még volt időm levegőt venni és a másik másodpercben már a medencében voltam.
Feljöttem a víz alól és elkezdtem kiabálni, hogy nem tudok úszniiiiii.
Erre Louis már futott is.
-Add a kezed gyorsan!-kiabálta.
Mire én kacsintottam Harry-re és Lout behúztam a medencébe.
-Ááá nem hiszem el hogy bedőltem neked.
-De ha már itt vagyunk, akkor élvezzük ki.-mondta Louis.
-Így elkezdtük egymást lenyomkodni a víz alá.
-Amikor már fáztunk bementünk és meglepetésünkre két nagy bögreforró tea várt minket az asztalon.
Leültünk a TV elé és néztünk valamilyen idióta répás mesét, amin Louis jól szórakozott.
A többiek már aludtak fennt.
Úgyhogy engem is lassan elnyomott az álom.