/17.fejezet/ Minden a rendes kerékvágásban

/Olív szemszöge/:

Amint letettem a telefont elvettem a kocsikulcsot és kocsiba pattantam  Harry, Lottie , Zayn és Liam elkisértek.
Nem tudom hogy hogy van Louis csak  azt mondták a telefonban hogy balesetet szenvedett és hogy mennyünk be a korházba hozzá.
A gondolat menetemből Liam zökkentett ki.
-Mi az Olív?? Mi van Loissal?
-Elküldtem a boltba és ő kocsival ment és karambolozott és most a korházban van.-mondtam Liam-nek a könnyeimmel küszködve.
Amint beértünk a kórházba az orvos felvilágosított minket Lou állapotáról.
-Doktor úr Louis hogy van?-kérdeztem.
-Az állapota stabil kómában van mert beütötte a fejét.
-Bemehetünk hozzá?
-Igen de csak egy ember!-mondta az orvos.
Harry-ék a kórterem felé lökdöstek és én beléptem.
Amit ott láttam attól a lélegzetem is elállt mindenféle gépekre volt rákapcsolva és ott feküdt sápadtan, ha nem tudtam volna hogy kómában van én azt hittem volna hogy halott.
Akaratlanul is elkezdtem sírni és a hasára hajtotta a fejem.
Pár óra múlva bejött az orvos és közölte velem hogy most már haza kéne mennem és hogy majd holnap bejövök.
Én pedig szót fogadtam és kifelé vettem az irányt, a többiek ott ültek a kórterem előtt és vártak amikor kijöttem megöleltek és hazamentünk.
Amikor hazaértünk már este 8 óra volt így elmentem lezuhanyoztam és ágyba bújtam.
Nagyon hiányzott Louis nem tudtam aludni egészen hajnalig sírtam aztán álomba szenderedtem.
Reggel már 7 órakkor felkeltem bementem a fürdőszobába és amit a tükörbe láttam attól rendesen megijedtem piros és karikás volt a szemem az arcom sápadt úgy néztem ki mint egy zombi megmostam az arcom és feldobtam egy alap sminket ami emberi kinézetet adott nekem, aztán lementem a konyhába a többiek is ott voltak lent.
Én nem bírtam semmi enni így megvártam míg a többiek megkajálnak  addig tévét néztem amiben Louis balesetéről is volt szó megint könny szökött a szemembe de nem sírtam.
10 órakkor elindultunk a korházba amikor beértünk már többen bemehettünk hozzá odaültünk az ágyához és beszéltünk hozzá mert aztmondta az orvos hogyez segít, aztán magamra hagytak a többiek.
Én Lou hasára hajtottam a fejem és meg fogtam a kezét amikor ő pedig megszorította a kezem még a szívverésem is kihagyott és rohantam ki az orvoshoz hogy elmongyam neki.
Ő pedig aztmondta hogy ez jó jel és hamarosan fel fog ébredni aminek nagyon örültem.

*2 nappal később*

Sokat jártunk be Lou-hoz és egyre sűrűbbek voltak a jelek már az ujját is megmozdította és hallottam hogy szuszog.
Ma is bementünk hozzá már elég céltudatosan mentem a korterme felé és beléptem.
Az orvos az ágya felett állt és vizsgálta, aztán közelebb mentem és megláttam hogy Louis szeme nyitva van, nagyon megörültem és odarohantam megcsókoltam és megöleltem.
Az orvos aztán kiment.
-Hogy vagy?
-Egyre jobban csak unatkozok.-mosolygott.
-Mikor jöhetsz haza?
-Hát akár már holnap délután is.
-Komoly?
-Igen! Akkor sokat pihenj és azt csináld amit az orvosok mondanak.
-Igen anyuci.
-Látom a humorodat nem veszítetted el.-mosolyogtam.
 -Többet ilyet ne csinálj lécci.-mondtam neki és megcsókoltam amit vissza is csókolt.
-Jajj  tényleg bocsesz felhívom Harry-t hogy felébredtél.
Bepötyögtem a számot és hívtam is:
-Szia cukorborsóm mizu??
-Szia Harry Louis felébredt!-mondtam.
-Az szuper mindjárt ott vagyunk!-mondta és letette a telefont.
-Nah itt vagyok azt mondták hogy nemsoká itt lesznek.
-Oké!-válaszolta.
-És hogy sikerült összehoznod ezt a balesetet??
-Nem tudom én csak vezettem ahogy szoktam.
-Már rosszul kezdődik!-mosolyogtam, mire ő kinyújtotta a nyelvét.
-És a kanyarban történt de  fogalmam sincs hogy hogy.
-Halihóóó!!!!-jöttek be Harry-ék.
Lepacsiztak Louissal aztán leültek ők is az ágy köré és beszélgettünk még egy sort aztán haza kellett mennünk így elbúcsúztunk Lou-tól és kimentünk.
Nagyon örültem hogy végre felébredt  és hogy holnap haza jöhet.
Így ma este jól aludtam.
Másnap reggel boldogan ébredtem fel 11 órakkor felöltöztem és lementem a többiekhez akik lent ültek és engem vártak.
-Hát ti? Hova megyünk?
-Elmegyünk fagyizni és 1-re megyünk Louis-hoz mert most telefonált ide hogy az orvosa már azt mondta neki hogy elég erős a szervezete és mehet haza.
Örömömben elkezdtem ugrálni és Harry nyakába ugrottam ő pedig nem tett le hanem kivitt a kocsiig.
 Elmentünk fagyizni, útközben találkoztunk pár rajongóval de nem volt vészes túl éljük és aztán indultunk tovább.
Miután mindenki elfogyasztotta a hideg édességet Louis-hoz indultunk.

/Louis szemszöge/:

Az orvosom tegnap bejött hozzám miután elmentek a srácok és azt mondta hogy elég erős a szervezetem és hazamehetek holnap 1 óra fele, így hát felhívtam Harry-t és beszámoltam neki de Olív-val már nem tudtam beszélni mert lefeküdt aludni.
A baleset előtt elég lassan vezettem így nem tudom hogy hogy történhetett de nem én voltam a hibás azt mondták hogy a másik sofőr volt figyelmetlen.
Nagyon furcsa érzés kómában lenni olyan mintha meghaltál volna, lassabban dobog a szived és hallod hogy mit mondanak körülötted az emberek de nincs erőd beszélni vagy felnyitni a szemed nagyon ijesztő dolog, de én szerencsésen megúsztam.
Nagyon jól esett hogy Olív itt ült az ágyamnál bár nagyon rossz volt sírni látni mert mindennél jobban szeretem ,és nem akarom elveszíteni.
A gondolat menetemből  az orvos zökkentett ki miszerint hamarosan jönnek a többiek és hazavisznek így gyorsan felöltöztem össze pakoltam és indulásra készen álltam amikor a srácok megjöttek.
Olív jött be elsőnek és a nyakamba ugrott én pedig megcsókoltam amit ő is viszonzott aztán lepacsiztunk a fiukkal  összekulcsoltuk Olli-val a kezünket és kiindultunk a korházból.
Beültünk az autóba amikor a menedzserünk hívott, megkérdezte hogy jól vagyok -e és hogy készen állok -e még a koncertre én pedig megnyugtattam hogy minden oké és hogy megmaradok még egyenlőre.
Amikor hazaértünk lepakoltam a cuccomat felkaptam Olli-t és  felrohantam vele a szobámba és megbeszéltük hogy itt alszik velem és  a lelkemre kötötte hogy csak alszunk és semmi több én pedig beleeggyeztem.
-Hé olyan rég használtad már a videójátékodat!-mondta.
-Tényleg! Akkor játszhatnánk eggyet esetleg kettőt vagy hármat.- kacsintottam rá és leültem mellé bekapcsoltam a x-box-om és egész délután játszottunk.