Interjú!

Sziasztok :D Nem rég felajánlottak nekem egy interjú lehetőséget én pedig elfogadtam és megcsináltam, ami egy kis időbe tartott, de elkészült. Ha gondoljátok, olvassátok el! Szeretlek titeket ^^  <3

1. Mi vezetett rá a bloggerkodásra?

Igazából ebbe az egészbe beleszerettem. Még a Directionerségem legelején csak olvastam a jobbnál jobb történeteket és annyira megtetszett ez az egész. Én is akartam írni. Láttam, hogy mennyi bátorítást kapnak és ki szerettem volna próbálni, hogy vajon én képes vagyok –erre az arra, hogy egy saját kis világot hozzak létre J

 

2. Mennyire fontos neked a nézettség?

Szerintem minden blogger/bloggerina nevében mondhatom azt, hogy ha nincs kinek írnod, akkor miért is írod?

Szerintem kell egy alap nézettség. Itt nem gondolok 100 kommentezőre meg 200 feliratkozóra csak szerintem jó, ha van egy közönséged, aki elolvassa és elmondja, hogy tetszett –e neki, és ha kell, akkor építőkritikával lát el.

Mert én nagyon szeretem az építő jellegű kommenteket, mert akkor tudom, hogy mit nem csinálok jól és min kell változtatnom.

3. Mit tartasz a legrosszabbnak a blogvezetésben?

A legrosszabb oldala a bloggerkedésnek az hogy meg van határozva egy idő, hogy mennyi időn belül hozd az éppen aktuális fejezetet. Szóval, ha kihagysz például egy hónapot, akkor a fele olvasód elpártol tőled, hogy mindig olyan ritkán hozod. Így mindig figyelnem kell arra, hogy olyat alkossak, aminek már a fejemben meg van a folytatása.

4.  Szerinted korfüggő a bloggerkodás?

 Szerintem van egy határ.

Egy 10 vagy 9 éves szerintem ne kezdjen bele a bloggerkedésbe mert egyrészről nincs meg a megfelelő szókincse másfelől pedig még nem alakult ki a világnézete.

Ha fanfiction-t ír, akkor nem azt mondom, hogy mindig legyen benne intim jelenet, de azért egy kétszer el kell az is és úgy gondolom, hogy egy 10 éves még nincs kellőképpen ezekről a dolgokról felvilágosulva (bocs perverz vagyok><)

5.  Honnan szerzel ihletet a sztorijaidhoz?

Hát az egy érdekes dolog >< Például amikor sétálunk a barátnőmmel és leülünk, egy padra akkor előjön ez a téma, és ha neki van, jó ötlete elmondja meg én is és összedobom azokat, amiket kihoztunk abból a beszélgetésből. De a történet nagy részét magamtól szoktam kitalálni. Bármiből tudok ihletet meríteni… a hosszabb kocsi út van, akkor csak ránézek egy parkra vagy egy állatkertre és akkor beugrik egy sztori J

6. Kaptál már negatív kritikát? Ha igen, hogy fogadtad, betartottad?

Persze hogy kaptam J De mind építő jellegű volt és rendes kulturált ember fogalmazta meg szóval jól fogadtam. És persze elfogadom és próbálok javítani. De ha egy ember oda mondja, hogy szar a blogod… akkor azt is tudni akarom, hogy miért mondja ezt, hogy tudjam, hogy min kell javítanom.

7. Fanfiction vagy az egyedi történet a jobb? Miért?

A fanfiction. Azért mert ott meg vannak adva a személyek, mint pl. az 1D és már ki van alakítva a személyiségük a tulajdonságaik és szerintem szívesebben olvasol egy olyan, emerről akit úgymond ismersz, mint akit nem.

8.  Gyakran kommentálsz más blogokban?

Ha tetszik a blog vagy van valami pozitív illetve negatív építő véleményem, akkor természetesen igen, de nem szokásom annyira J

9. Számodra melyik a fontosabb: a jó karakter kidolgozás, vagy a jó alaptörténet? 

Szerintem mind a kettő hisz ha sz*rt se tudunk a szereplőről, hogy hogyan néz ki meg ilyenek akkor, hogy tudjuk elképzelni? A jó alap történet pedig szerintem alap. Én egy blognak elolvasom az első részét, és ha látok benne fantáziát, akkor tovább olvasom. Sablonos blogoknál viszont nem szoktam leragadni. Vicces hogy ezt mondom, mert az enyém is egy alap történetre épült fel, de ez most mellékes. Viszont a másik blogom az már valamennyivel különlegesebb.

 

10 . Hány éve bloggerkodsz?

Most májusba lesz 1 éve, ami nagyon nagy mérföldkőnek számít nekem, mert végre valamibe belekezdtem, amit nem hagyok ott 2 hét után, hanem végig csinálom és szeretem is csinálni.

Imádok írni. Az már külön téma hogy néha nem jut idő rá ;)

 + 1 Részben a való életből is szoktál a történetedbe dolgokat belevinni?

Ha érdekes dolgot látok az utcán, vagy bárhol akkor van, hogy abból szoktam ihletet meríteni.

Vagy ha például utazok a buszon és hallok valami érdekes sztorit, akkor már egyből elkalandozok és valahogy az elbambulásom középpontjába mindig a blogom van és próbálok belekalkulálni dolgokat a való életből is és az én életemből is.