/28.fejezet/ A fájdalom

/ Olly szemszöge/:

Reggel mikor felébredtem kipihentnek éreztem magam így gyorsan berohantam a fürdőbe fogat mostam, aztán pedig csak simán felfogtam lófarokba a hajam és leszaladtam a lépcsőn a konyhába.
Még 8 óra volt úgyhogy a fiúk csak két óra múlva érkeznek meg, addig eszek valamit.
Gyorsan elkészítettem  magamnak és Lott-nak aki mellesleg még mindig alszik a rántottát és kimentem mert csöngetett a postás újságot hozott.
Gyorsan kikaptam a kezéből és bementem mert egyrészt hálóingbe voltam másrészt pedig már korgott a hasam.
Nekiláttam a kajának, egy 10 percen belül el is fogyasztottam. Lott még mindig nem jött, így elhatároztam hogy leülök elolvasom az ujságot és aztán felköltöm Lottie-t.
De amit az újság címlapján láttam az egyszerűen undorító volt és a szemembe gyűlni kezdtek a könnyek.
Lou állt ott egy másik lánnyal és csókolóztak.
Egyszerre éreztem fájdalmat és düht, nem tudtam micsinálni végső elkeseredésemben  megengedtem egy kád jéghideg vizet és hálóingestől beleültem, Lott-nak pedig küldtem egy sms-t:
Nagyon sajnálom nem tehettem mást mert iszonyúan fáj! Nem fogsz többet élve látni ennyi volt! By: Olly.
Elküldtem és beelefeküdtem a kádba és hagytam hogy elnyeljen a víz.....................
Aztán már csak kiabálásra és a  nevem ismételgetésére ébredtem, felettem Lott állt és sírt.
-Mi az? mért nem hagytál meghalni?-megint könnyek gyűltek a szemembe és nem is tudtam volna és nem is akartam őket vissza tartani így hát hagytam hogy végig follyanak az arcomon.
-Mi van? Még hogy én mért mentettelek meg? Amint megkaptam az sms-t lejöttem ide és megláttalak a víz alatt! Miért? miért csinálod ezt?-sírt mosatmár ő is.
-Lou megcsalt!
-Hogy mi? Ezt honnan veszed?-kérdezte.
-Hát mongyuk az újságból?-ordibáltam mostmár.
Egyszerre a düh és a sírás váltakozott bennem percenként.
-Louis nem ér meg ennyit hogy megöld magad!
-Tudom de annyira fáj!-kezdtem el a sírást.
-Tudom!-ölelt meg.
-Na most menny fel és öltözz fel!-parancsolt rám.
-Jó felöltözök pillanat!-és felszaladtam az emeletre.
 Valami lengét választottam nem is akartam nagyon még felöltözni sem egyszerűen nem volt erőm. És mi lessz ha Lou hazajön? Én nem tudok a szemébe nézni. Megint kitört belőlem a sírás.
Elővettem a laptopom és leültem egy kicsit a facebook-elé.

 


















Megnéztem hogy jött -e üzenetem hát nem kicsi több mint 1000 üzenet.
Válaszolgattam rájuk voltak ojanok hogy Louis-sal jól megvagyunk -e.
Nah ennél a kérdésnél megint sírva fakadtam és csak feküdtem az ágyamon és sírtam.
Egyszer csak kopogás hallottam az ajtómon.
-Ki az?
-Harry vagyok beengedsz?
-Gyere!
-Úristen jól vagy??? Micsináltál? Hallottam Lott-tól. Ezt mégis hogy képzelted?-kaptam a szemrehányást.
-Mivel az a barom......na mind egy.
-Miatta nem kéne megölnöd magad hugi!-ölelt meg.
-De te tudtál róla? Róluk?
-Nem és rendesen leszídtam én és Lott is Lou-t most bent van a szobájában és sír, még sosem láttam egy lányért sírni fontos vagy neki.-mondta Harry.
-És? Ez már engem hidegen hagy! Hogy tudott a szemembe hazudni?-megint kitört belőlem a sírás.
-Nyugi! Én most kimegyek és egyedül hagylak! Ok?
-Ok! Az jó lessz!-mosolyogtam.
-Egész álló nap bent gubbasztottam és feküdtem az ágyamon.
*Kop-kop*
-Ki vagy?-kérdeztem.
-Louis.-hallottam a hangján hogy sír és hogy ki van.
-Hagyjál békén! Tűnj el!
-De csak halgass meg kérlek!!
-Nem! Mondom tűnj el!!!
-Oké akkor majd később vissza jövök!
-Nem kell visszajönnöd! Felesleges!
-De én akkor is visszajövök és ha kell  harcolok érted!-és elment.


/Louis szemszöge/:

 Amikor megjöttünk mindenki lenézően nézett rám, azt sem tudtam hogy mi van és akkor feltűnt hogy Lott sírt ami azt jelenti hogy valami baja van Olly-nak.
Próbáltam Olly szobája felé futni de Harry és Lott nem engedtek mindenféle dolgot vágtak a fejemhez hogy hogy lehetek ilyen egy hülye szemét meg még ilyesmiket.
Nem tudtam miről van szó addig amíg Harry a képembe nem nyomta az újságot amin Alexis-el csókolózok.
Nem értem hogy hogy találhattak meg minket a paparazzik.
-Mégis hogy csinálhattad ezt?-kaibált Lott.
-De én..........
-Nincs de mostmár ne magyarázkodj elcseszted és kész!-ordibált Lott.
-De én csakis Olly-t szeretem!-kiabáltam most már én is.
-Igen akkor mér csaltad meg te idióta?-kiabált Niall és Harry egyszerre.
-Mért kellett összetörnöd a szívét? Ha?-kiabált Niall.
Én magamban nagyon is jól tudtam hogy Alexis egy őrült rajongó volt aki aztmondta hogyha nem csókolom meg akkor Olly-t fogja bántani így megcsókoltam de annyira nem is ellenkeztem mert jól csókol.........de mi a francot beszélek? Én csak Olly-t szeretem és nem hagyom hogy elhaggyon.
Bementem a szobámba és egész nap ott dühöngtem.
Aztán bejött Harry is aki megnyugtatott és én pedig elmondtam neki hogy mi volt azzal a lánnyal.
Aztmondta hogy beszél Olly-val így kiment a szobából.
Még egy órát szomorkodtam és utána rávettem magam hogy átmegyek Olly-hoz.
Jól sejtettem látni sem akar és ez jogos én is így büntetném magam és én is haragszom magamra.
De sosem fogom hagyni Olly-t elmenni, küzdeni fogok érte.


/Olly szemszöge/:

Felmentem még gyorsan twitterre és láttam hogy Lou mit írt ki:
"Elbasztam az egész életemet!"
Ezen csak még jobban kiakadtam nem tudom hogy miért de egyszerűen nagyon haragszom rá és nem tudom hogy megtudok -e bocsájtani neki.
Aztán rávettem magam hogy lemennyek a konyhába mert éhes vagyok.
Amint leértem nem volt lent senki ennek örültem mert most nem hiányzik senki nem akarok beszélni senkivel Ő vele meg végképp nem.
Leültem és ettem egy tál müzlit amikor lépteket hallottam a lépcsőről, reméltem hogy nem ő az de sajnos ő volt.
-Szia. Már beszélni akartam veled.-mondta Louis.
Én inkább úgy döntöttem hogy flegma leszek és levegőnek nézem az a legjobb.
-Én meg nem úgyhogy húzzál innen!-mondtam unottan.
-Legalább halgass meg!
-Ne fáraszd magad nem kell kidumálni magad!-flegmáztam még mindig.
-Légyszi!
Leültünk az asztalhoz és a kezébe vette a kezem de én elhúztam amin láttam hogy elszomorodott de mind egy is.
-Na kibököd végre?-kérdeztem.
-Igen. Szóval az a lány aki Alexis......
-Ó nagyszerű még a nevét is megjegyezted?
-Ez most nem erről szól kérlek halgass meg!
-Oké jólvan.
-Nah szóval Alexis egy őrült rajongó aki azt mondta hogyha én nem csókolom meg akkor..............
-Akkor megver?-nevettem fel gúnyosan.
-Hagynád hogy végig mondjam?
-Ja igen boccs!
-Nah szóval akkor megtalál téged és nem lessz nyugtod ezért megcsókoltam.
 -Na és jó volt?-flegmáztam.
-Most mér vagy velem ilyen?
-Hát gondoltam hogyha átverik és megcsalják az embert akkor lehet ilyen boccs már megint!-és felszaladtam az emeletre.
Igaz hogy még csak 21:00-óra volt de ki voltam merülve így hamar lefeküdtem aludni és álomba sírtam magam.