2013. március 31., vasárnap

100.rész :)

Kérlek írjátok le a résszel kapcsolatos felháborodásotokat vagy éppen örömötöket kommentbe és írjátok meg hogy milyen ez a betű tipus  és hogy maradhat -e vagy nem :D  Naaahh  deee dob pergéééééés.....itt a réssz táddááá :D Jó olvasást nektek :))


Reggel ordibálásra keltem.
-Essikkkk a hóóóóóóóóóóóóóó! - ordította Hazza.
-Hazza maradj már! Olly még alszik! - suttogta Lou.
-Már nem.-mondtam nyűgösen és kinyitottam a szemem.
-Mennyünk ki hógolyózniiiiiiiiii! - tapsolt Zayn.
-Mi lenne ha kihúznátok a szobánkból? - kérdeztem.
-Megyünk már! - nyújtották ki a nyelvüket majd távoztak.
-Idióták. - rázta meg Lou a fejét.
-Te is az vagy kicsim! - nevettem.
-Chh! - vágott sértődött fejet.
-Hát jóh. Megyek öltözni! - álltam volna fel de visszarántott és megcsókolt.





-Most már mehetsz! - nevetett és elengedett.
Mosolyogva felálltam az ágyról majd bevonultam a fürdőszobába.
Egész végig éreztem a fenekemen a pillantását így próbáltam nem pofára esni mert az nagyon szexi lett volna....( xD)
Bezártam magam mögött az ajtót és megengedtem a vizet,addig pedig leöltöztem.
Pár perc múlva beálltam a zuhany alá és teljesen ellazultam a meleg víz alatt............
Kopogásra lettem figyelmes.
-Kicsim mit csinálsz eddig? Már vagy 20 perce bent vagy. - hallottam meg Lou hangját.
-Mindjárt megyek! - kiabáltam ki.
Annyira belemerültem a zuhanyzásba hogy észre sem vettem hogy már 20 perce alatta állok.
Gyorsan elzártam a vizet majd törölközőbe csavartam magam.
A párás tükör elé álltam,megtöröltem és megfésülködtem majd felfogtam a hosszú szőke hajam.
-Mehetsz készülődni! - léptem ki a fürdőből.
-Azt hittem lehúztad magad a WC-n! - nevetett.
-Ha ha! Nem! - nevettem már én is.
Gyorsan a szekrényem elé álltam és kinéztem magamnak egy megfelelő szerelést...mert gondolom nagy hócsata lesz kint és nem szeretném ha például valaki a hátamhoz csúsztatna egy kis havat szóval hosszú nyakú pulcsit vettem fel és hosszú nadrágot.
Ma van 24.-e ami annyit tesz hogy este ajándékozás.....nem erőltettem meg magam ajándékozás terén szóval remélem a többiek sem.
-Kész vagyok! - ugrott elő Louis.
-Okés akkor átmegyek megnézem Emy-t. - mondtam és elindultam a lányom szobája felé.
-Ő már fel volt és ült.
-Anya esik a hó... - dörzsölte meg a szemét.
-Látom! - nevettem és kiemeltem.
-Megyünk ki?
-Hát Harry-ék mér kint vannak.
-Éniiis!
-Jóh de fel kell öltöznünk.
-Oké. - rántotta meg a vállát.
Szóval felöltöztettem jó melegen és lementünk a nappaliba ahol a lányok öltözködtek.
-Utálom a havat! - zsörtölődött Lott.
-Hát még én! - nevettem.
-Nemááár! Tök jó lesz! - vidított minket Adria.
-Igen nagyon jó lesz 2 kiló havat kapni a pofámba. - mondtam unottan.
-Anya mehetek máj? - mozgolódott Em az ölemben.
-Louis vidd a gyereked! - kiabáltam el magam.
-Úgy úgy...szakítsd be a dobhártyám... - mondta Adria.
-Boccs.
-A fiamnaak ez az első karácsonyaa! - kiáltotta Zayn és a beöltöztetett Jazzy-vel rohant ki az ajtón.
-Ha elvágódsz vele kinyírlak! - vetette oda Lott a rendkívül kedves mondatát.
-Én is szeretlek szivem! - kiabált vissza Zayn.
Röhögőgörccsel mentünk ki a hóra.
-Na mi van? Mit álltok ott? - dobott meg minket Zayn.
-Igazad van! - vett fel Lott egy marék havat majd Zayn hajába kente.
-Mit csináltál asszony? - nézett gonoszan és ledöntötte Lott-ot a hóba majd megfürdette benne.
-Kell neked kötekedned. - mondtam nevetve Lott-nak.
-Ne nevess! - dobott meg egy hógolyóval.
Lehajoltam és én is gyúrtam egyet majd vissza dobtam.
Megtetszett a hógolyó gyúrás így gyúrtam még egyet és megkerestem Lou-t majd céloztam éééés telibbeeee.
Megfordult a fiú és szúrós tekintettel kereste a bűnöst.
Mindenki rám mutogatott (ennyit az összetartásról) ezért elkezdett közelíteni.
Futásnak eredtem de nem voltam elég gyors....elkapta a kezem majd szorosan magához húzott és megcsókolt.
Ebben a pillanatban valami hideget éreztem a nyakamnál.
-Tomlinson mit csinálsz? - húzódtam el tőle majd az ördögi vigyorával találtam magam szembe.
-Én? Semmit! - nézett ártatlanul.
-Baszki ez hideg! - nyivákoltam.
-Mivel HÓ! - oktatott ki Lau.
-Szed kii!
-Dehogy szedem! Visszakaptad! - nevetett Lou.
-Hát jóh! - vetődtem rá,ennek következtébe a hóban landoltunk mind a ketten.
Rajta feküdtem és röhögtem.
-Ilyen vicces?
-Ahha! - nevettem még mindig.
Mosolygott rajtam majd közelebb hajolt és meg akart csókolni,kihasználtam hogy lehunyta a szemét ezért egy marék havat a kezembe vettem és az arcába nyomtam.
-Héééjj!
-Meg vaaagy! - nevettem.
-Nem volt jó ötlet! - nevetett és megcsókolt a havas szájával.
-Fúúj lehet hogy lepisilte egy kutya vagy egy macskaa! - nyígtam.
-Fuj. - nyögte ki majd egy fintort vágott.
Eközben Emy,Niall,Liam és Adria hó embert csináltak a többiek meg dobálták egymást.
-Jaa amúgy lányok...nem utazunk el ma meeeert Paul volt olyan jószívű és adott 2 egész hét szabadságot! - világosított fel Liam minket.
-Jupppííí! - ugráltam örömömben.


*4 nap múlva*

Ez a karácsony is eltelt mint a többi.
A fiúktól sok ajándékot kaptam ahogy Emy is.
Mint például nyakláncokat,karkötőket és supraaa cippőt aminek felettébb örültem de persze a többi ajándéknak is.
Louis-tól pedig egy rendkívül aranyos dolgot kaptam...elvitt egy szállodába két napra ami csodálatos volt.
Nem törődtünk senkivel csak egymással,képzeljétek még a telefonját is kikapcsolta,hogy tényleg ne zavarjon meg senki.
Na de vissza a jelenbe.
Épp a csajokkal sürgünk forgunk a konyhába amíg a fiúk és Emy kint játszanak a hóban.
Féltem Lou-t mert kicsit náthás és tegnap éjszaka hőemelkedése is volt ennek ellenére kiment a hóra.
Az kell még neki,egy jó kis tüdő gyulladás.
-Olly add már végre ide azt a hülye por cukrot! - szólt oda "kedvesen" a barátnőm Lott.
-Jah jól van adom már! - nyújtottam felé.
Igazából egyre többet vagyok elbambulva...a lányok szerint az a bizonyos éjszaka óta vagyis 2 éjszaka óta.
Hát lehetséges.
Karácsony óta minden egyes nap hányingerrel kelek fel és émelygek egész nap.
És ezek az evési rohamok...komolyan olyan leszek mint Niall.
-Kicsim adj már ki egy újabb kesztyűt Emy-nek mert elázott ez is! - kiabált be Lou.
-Viszem. - sóhajtottam és oda nyújtottam neki.
-Köszönöm. - nyomott puszit a számra.
-Basszus lányok.....csokis sütit akarunk csinálni,amikor nincs itthon csoki? - nevetett Adria.
-Majd én hozok! - húztam halvány mosolyra a számat.
-Megtennéd? - kérdezték.
-Persze. - vettem fel a kabátomat.
Elindultam a boltba közben pedig azon agyaltam hogy szilveszterkor mit kéne hogy csináljunk....mert van egy szórakozó hely a PinkCat....de oda a srácok nem szívesen jönnek,de azt nem mondták meg hogy miért.
Lehet hogy otthon kéne egy házibulit csapni de a gyerekeknek alvás kell.
Ahogy ezen gondolkoztam,zöldre váltott a lámpa a zebránál így gyors léptekkel elindultam.
Ám egy óvatlan pillanatban nagy fék csikorgások közepette az egyik autó megindult és az oldalamnak csapódott.
Mérhetetlen fájdalom futott át a testemen majd a másodpercek töredéke alatt termettem a kocsi alatt.
Egy női hangot hallottam meg ahogy segítségért kiált majd a mentők szirénáit....aztán lecsukódtak a szemeim....
Egy mentőkocsiban tértem magamhoz ahol idegen mentő ápolók beszéltek felettem.
-Jajj de jó hogy magához tért.-örült meg az egyik.
Iszonyatosan hasogatott a fejem és a hasam meg az oldalam.
-Mi történt?-tettem fel nagy nehezen a kérdést.
-Elütötték magát,betört a feje,eltört 3 bordája,eltört a lába és lehetnek belső vérzései is. Kit
értesíthetünk?-kérdezték.
Ám ekkor egy hatalmasat nyilalt a fejembe majd meghallottam a gép sűrű csipogását amire rá voltam kötve.
-John gyorsíts! Összeomlott a keringése élet veszélyben van!-kiabált a férfi mellőlem.
Utolsó erőfeszítésemmel odanyújtottam a telefonom a férfinak és egy nevet leheltem : Louis.


Louis szemszöge:

Mikor Olly kiadta nekem a kesztyűt,a kislányomhoz sétáltam és szépen belebújtattam apró kezeit.
-Apa,kezdek fázni. - mondta vékony hangján.
-Mennyünk be? - kérdeztem.
-Igjen.
Ölbe kaptam,szóltunk a srácoknak hogy bejövünk majd beléptem a házba.
-Olly? - kérdeztem a konyhában tevékenykedő lányoktól.
-Elment a boltba csokit venni mert csokis sütit akarunk csinálni de pont az nincs itthon. - világosított fel Lau.
-Jaa oké. - mondtam és elkezdtem levetkőztetni Emily-t.
-Apa!
-Igen?
-Nézünk mesét?
-Persze. - vigyorogtam és énis levetkőztem majd lehuppantunk a kanapéra és az ölembe ültettem.
Bekapcsoltam egy répás mesére majd elkezdtük bámulni a tv-t.
5 perc után hangos morajjal kezdett el csörögni a telefonom,majd a csodaszép menyasszonyom képét láttam meg a kijelzőn ezért nagy örömmel vettem fel.
-Jajj de jó hogy hívsz!-szóltam bele.
-Jó napot kívánok! Én egy mentő ápoló vagyok és egy lánnyal vagyok itt a mentőben akit elütöttek,a maga telefon számát adta meg...Kovács Olívia a neve.
Élet veszélyben van kérem jöjjenek a kórházba! - szólalt meg egy férfi hang.
-Rohanok! - nyögtem ki majd letettem.
Meg semmisülve ültem a kanapén a lányommal az ölemben.
Egyetlen szó csengett a fülemben. "Olly élet veszélyben van"
Könnyek gyűltek a szemebe majd Emy-t arrébb téve pattantam fel a helyemről.
-Olly kórházban van elütötte egy autó súlyosak a sérülései. - hadartam el majd meg sem várva a válaszokat rohantam ki a kocsimhoz és pattantam be.
Vagy 100-al száguldottam végig az utakon,nem érdekeltek a piros lámpák sem a zebrák se semmi.
Még a rendőrök sem.
Hagy büntessenek meg,nekem most az volt a legfontosabb hogy a szerelmem mellett legyek.
Gyorsan leparkoltam majd berohantam a kórházba.
A recepcióhoz szaladtam majd beszélni kezdtem.
-Hol....hol van Kovács Olívia? - lihegtem.
-Műtik.
-És hol a műtő? - emeltem feljebb a hangom.
-Nem kell ordibálni. Kérem nyugodjon meg. Második emelet és ki van írva nagybetűkkel hogy műtő.
-Köszönöm. - motyogtam és ismét rohanni kezdtem.
A műtő elé érve idegesen kezdtem el fel alá járkálni.
Nem hiszem el. A szerelmem bent fekszik és műtik én pedig nem tehetek semmit érte.
Iszonyú érzés.
Leültem az egyik padra és tenyerembe hajtottam a fejem majd könnyezni kezdtem.
Nem is mertem gondolni a legrosszabbra.
2 óra várakozás után egy orvos jött ki a műtőből.
Gyorsan felálltam és odaszaladtam hozzá.
-Doktor úr. Olly vőlegénye vagyok. Hogy van?
-Jó napot. Dr.Hertman vagyok. A lány állapota stabil. A koponyája betört,3 bordája pedig eltört és a bal lába is el van törve.
Belső vérzésnek nem láttuk nyomát hála istennek de....
-De??
-Tudott maga arról hogy állapotos volt? - kérdezte.
Ekkor megfagyott bennem a vér és köpni nyelni nem tudtam.
-Volt?
-Szóval nem tudta. Igen az első hónapjában volt de a gyermeket elveszítette.
-Úristen. - néztem magam elé.
-Most átviszik az intenzív-re ahol kap egy szobát.
-Merre találom a szobát? - kérdeztem de ebben a pillanatban tolták ki Olly-t a műtőből.
-Majd ők megmutatják. - mutatott a többi orvosra.
Bólintottam majd odasétáltam.
-Jöjjön velünk. - mondta az egyik nő.
Így hát utánuk mentem.
Elég otthonos volt a kórterem...gondolom felismertek.
-Mély altatásban van így valószínű,hogy egy két óra múlva ébred föl.-közölte velem egy nővér.
-Maradhatok? - kérdeztem.
-Nyugodtan. - mosolygott rám majd egyedül hagytak minket.
Szörnyű volt így látni. Minden honnan csövek lógtak ki és gépre volt kötve ami egyenletes csipogással jelezte,hogy életben van.
Lassan a homlokához hajoltam majd adtam egy puszit rá.
-Tudom hogy most nem hallasz de...nagyon megijesztettél. Amikor meghallottam hogy mi történt egyből ide rohantam. Nagyon szeretlek és...nem is tudom mi lett volna ha.....mind1 is nem gondolok ilyen butaságokra hiszen itt vagy és pár óra múlva már beszélget hetünk is. - mosolyodtam el.

Olly szemszöge:

Hallottam az embereket körülöttem ahogy beszélgettek.
Harry hangját és a Lott-ét talán tisztán ki tudtam venni.
Lassan kinyitottam a szemem és egy csomó szem pár nézett velem szembe.
Erre elmosolyodtam.
-Úristen. Olly,tudod hogy megijedtünk? Még egyszer ilyet ne csinálj! - hordott le Adria majd megölelt.
-Nem direkt csapattam el magam azzal a barom autóssal! - háborodtam fel.
-Ez a mi Olly-nk! - nevetett Lou majd egy puszit adott a számra.
-Sszz áúú mért van a kezemben infúzió? - méregettem a tűt.
-Őőőő mert elcsapott egy kocsi és 2 órán keresztül műtöttek? - ráncolta össze a szemöldökét Liam.
-Jól van na! - mosolyodtam el.
-Srácok egy picit kimennétek? Beszélni szeretnék Olly-val. - mondta Lou amire én furcsán néztem.
Mindenki kiment majd Lou leült mellém.
-Kicsim...tudom hogy ez talán túl sok lesz neked. - sóhajtott.
-Mondd már! - sürgettem.
-Állapotos voltál. - hajtotta le a fejét.
-Hogy mi voltam?? És miért csak voltam? - kerekedtek ki a szemeim.
-Sajnos a baleset miatt elvesztettük.
Amikor ezt kimondta összetörtem.
Egy pici életet hordtam a szívem alatt és.... egy köcsög autós miatt most nincs velünk.
Könnyek gyűltek a szemembe majd egy távozott is és végigfojt az arcomon.
Lou azonnal letörölte majd lágyan megcsókolt.
-Kicsim ne sírj. Hidd el jóra fog fordulni minden. Amint jobban leszel belevágunk egy újabb kis csöppségbe. - mosolyodott el.
-De ez olyan ijesztő és frusztráló...nem tudtam megvédeni.
-Nem te voltál a hibás.
-Tudom csak...
-Ne agyalj ezen. Ő majd oda fentről néz minket...jó helyen van.
-Szeretlek. - mondtam és érzékien megcsókoltam.




-Jöhetünk már? - dugta be a fejét Danielle.
-Gyertek kis kíváncsiak. - mosolyodtam el halványan.
-Mit titkoltok? - kérdezte Hazza.
-Semmit. - vágta rá Lou.
-Nem. Valamit titkoltok...látom rajtatok.
-Hát...lett volna egy kisbabánk de sajnos meghalt. - hajtottam le a fejem.
Mindenki csodálkozva nézett ránk majd megöleltek minket így egy csoportos ölelést alkotva.
Lott át adta nekem Emy-t akit az ölembe ültettem és megpusziltam.
-Mikoj jössz haza? - kérdezte.
-Nem tudom kicsim. Majd a doktorbácsi megmondja.
-A látogatási idő lejárt kérem hagyják most egyedül egy kicsit a beteget hagy pihenjen. - jött be egy nővér.
-Hát akkor szia. - mondták egyszerre.
Lou-tól kaptam még egy csókot majd ő is távozott Em-el együtt.
A nővér kicserélte még az infúzióm majd ő is itt hagyott.
Nagyszerű...szét fogom unni az agyam.
Azt se tudom mikor mehetek haza így megnyomtam a nővér hívót.
Már is itt termett egy kedves ápoló nő.
-Kérem hívja ide Dr. Hertman-t. - jelentettem ki.
-Máris. - és elment.
Pár perc múlva a kezelő orvosom sétált be az ajtón.
-Mit szeretne kérdezni Mrs.??
-Tomlinson. - mosolyogtam.
-És amúgy azt szerettem volna megkérdezni hogy mikor mehetek haza mert szééétunom itt az agyam.
Erre felnevetett majd válaszolt.
-Ha nem romlik az állapota a szilvesztert már otthon töltheti de ágyhoz kötve mivel a bordái el vannak törve és a lába is.
-Neee...szilveszterkor nem mehetek sehova?? - estem kétségbe.
-Ahogy elnéztem a vőlegényét,szívesen töltené magával a szilvesztert. - mosolygott.
-Jééé az tényleg nagyon jó lenne....nem is olyan rossz ez a lábtörés. - vigyorogtam
-Vicces lány maga! - mosolygott.
-Ohh tudom én azt! - vigyorogtam.
-Majd arra kérem hogy a fejére is figyeljen mert betört és kötés van rajta amit lassan cserélni kell mert átvérzett.
-Jéé téényleg! - tapogattam meg.
-Nah de jóéjt Mrs.Tomlinson,aludjon nem árt egy kis pihenés.
-Jóét. - mondtam és becsuktam a szemeim és szépen lassan álomba szenderültem.